Mi az a leolvasztás?
Amikor a klíma, hőszivattyú beltéri egysége meleget állít elő (fűtés üzemmód vagy használati meleg víz előállítás) a kültéri egység hőt von el a kinti levegőtől. Ez azt jelenti, hogy a kültéri egység hőcserélője hidegebb mint a levegő, azt a külső levegő melegíti. (igen, még akkor is ha kint már mínuszok vannak) Ilyenkor a hideg hőcserélő lamelláira kicsapódik a levegőben lévő pára és azonnal rá is fagy. Ez egy mértékig nem zavarja a berendezést, de ha olyan jégréteg alakul ki, ami már gátolja a levegő útját, akkor a berendezés nem tud hőt vonni el a levegőtől. Itt jön képbe a leolvasztás: a kültéri egység automatikusan leolvasztja magáról a kicsapódott párát, hogy tovább folytathassa a hatékony működését.
Hogyan olvasztja le a jeget a kültéri egység? Csepptálca fűtéssel?
Nem a csepptálcába épített fűtőszállal. Nagyon sokszor olvasni, hogy egy klíma téliesített és fűtött csepptálcája van, sokan azt hiszik, hogy ennek köze van a leolvasztáshoz. A helyzet az, hogy nincsen. A csepptálca fűtés a leolvasztáskor a klíma aljába belefolyt olvadékvizet melegíti, hogy az ne fagyjon bele. Nem haszontalan dolog, de a leolvasztásban nagyjából semennyire sem segít. Amikor a klíma leolvaszt, gyakorlatilag átvált hűtés üzembe. A hűtőközeg áramlásának iránya megfordul és a kültéri egységbe érkezik a forró gáz, míg a beltéri egység lehűl. Itt a következő kérdést is megválaszoltam, ami nagyjából úgy hangzott volna, hogy “Miért áll le a beltéri egység leolvasztáskor?”. Azért, mert ilyenkor lehűl a beltéri egység hőcserélője és visszahűtené a szobát. Sajnos néha így is lehet érezni, hogy a ventilátor éppen csak forog, hogy szinte folyik ki a hideg a klíma beltéri egységből.
Miért hallok furcsa hangokat leolvasztáskor?
Igen, előfordul split klímáknál, hogy pattog, kattog, susog vagy szörcsög a készülék leolvasztáskor. Van akit jobban zavar (a feleségemet) és van akit kevésbé (engem). Ezek a hangok javarészt a hőtágulás miatt hallhatóak, néha előfordul a komolyabb, fűtésre kifejezetten javasolt berendezéseknél is. Ami viszont nem mindegy, hogy egy egyszerű alapkategóriás hűtő-fűtő klíma esetében sokkal több leolvasztást fogunk tapasztalni, ami persze több zajt is eredményez.
Miért olvaszt le sűrűn a klímám?
Elég sok oka lehet, de hogy ne legyen végtelen a lista, tételezzük fel, hogy a telepítés során a szerelő mindent tökéletesen csinált. Így már egy picivel jobb a helyzet és mondhatjuk azt, hogy a legnagyobb oka a gyakori leolvasztásnak a párás, csapadékos idő. Általában -5 és +5 fok között rosszabb a helyzet, mert elég hideg már a hőcserélő, hogy ráfagyjon a pára, de nincs elég hideg ahhoz, hogy a levegő is szárazabb legyen. Ha egy picit kisüt a nap, olvad és azonnal párolog a dér, növelve a levegő páratartalmát. A másik jellemző ok, ha a készülék intenzív igénybevételnek van kitéve. Ez lehet túl hideg külső hőmérséklettől vagy túl magas beállított belső hőmérséklettől.
A leolvasztáskor keletkező olvadékvizet el lehet vezetni a kültéritől?
El persze, de ilyenkor fűtőszálat és termosztát beépítését szoktunk javasolni. Az elvezető csőbe különben belefagyna a víz és viszonylag rövid ideig működne elvezetőként, hamar átalakulna egyszerű dugóvá. Vannak készülékek amiknek az alja olyan mint egy szita, tiszta lukacsos, hogy az olvadékvíz könnyebben távozni tudjon. Ebben az esetben egy méretre gyártott cseppvíz tálcát szoktunk a kültéri egység alá telepíteni, szintén fűtőszállal és termosztáttal. Telepítéskor figyelembe kell venni ha a klímával fűteni is szeretne, nem mindegy, hogy hova és hogyan kerül telepítésre a kültéri egység.
Sokat fogyaszt a klíma fűtés üzemben?
Egy olajradiátorhoz vagy elektromos hősugárzóhoz képest 3-5x több meleget állít elő egy split klíma ugyanannyi energia felhasználásával. Tovább lehet fokozni a megtakarítást, ha H-tarifás mérőhelyet építtetünk ki, hiszen október 15 és április 15 között pont féláron kerül kiszámlázásra a hőszivattyú által felhasznált energia. Így már akár 6x-10x energia hatékonyabb, mint bármilyen egyéb elektromos fűtés.
Mi az a csepptálca?
A klímáknak két csepptálcájuk van. Egy a kültéri egységben és egy a beltériben. Fűtés esetében mindig a kültéri egység csepptálcájáról van szó, ami gyakorlatilag a kültéri egység alját(-belsejét) jelenti. Vannak modellek amelyekben elektromos fűtőszál van a csepptálcába szerelve, hogy az olvadékvíz ne tudjon belefagyni. A Daikin megoldása sem rossz, sőt. Ők nem építenek be fűtőszálat a legtöbb készülékbe, viszont függesztett hőcserélőt használnak. Ez azt jelenti, hogy ha fel is fagy a kültéri egységben a jég, akkor sem tudja szétnyomni a hűtőkört.